Mérlegen

Mérlegen

„Újból fölemeltem tekintetemet, és íme, egy férfit láttam, mérőkötéllel a kezében. Megkérdeztem: Hová mész? Azt mondta nekem: Megmérem Jeruzsálemet, hogy lássam, milyen széles, és milyen hosszú.” (Zak 2,1-2)

Egyszer két testvér belopózott az édesanya szobájába, az egyik közülük mély levegőt véve ráállt a mérlegre és megdöbbenve ennyit mondott testvérének: Nem tudom anya miért sir, amikor rááll, nem is fájdalmas!

Mérőszalaggal jön az Isten küldöttje, aki megméri a mi szélességünket és hosszúságunkat. Nem rossz szándékkal jön, nem kell félni, nem fog fájni.

Szélességünk legyen ma a vízszintes kapcsolatunk az emberekkel. A horizontális, ember-ember közötti viszonyunk nagyon sok esetben bizony csődöt vall. Összekötő kapocs helyet egy nagy mínuszjel. Deficit. Tudunk-e ezen mi magunk segíteni? Ami tőlünk telhető, megtehetjük, és meg is tesszük, de érezzük, ennél többre van szükségünk.

Ezért a hosszúságunk az Istennel való kapcsolatra, a vertikális viszonyunkra utal. Alacsonyak vagyunk, és mégha fel is mászunk a fügefára, mint Zákeus, akkor is Jézusnak kell észrevennie minket. Ő tud rajtunk segíteni, és változást is hozhat életünkben. Nemcsak magassá tesz minket, de szélesre tárt karja minket is ölelésre késztet, hogy erőnk legyen körülöttünk egy szeretetteljesebb világot formálni. Ámen!

Rácz Ervin,

Szatmárnémeti-Szigetlanka

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.